Szerettem volna egy szép nekrológot írni Tilk László Gézáról, el is kezdtem, de nem megy.
Ellentétes dolgok feszülnek bennem: mit is írjak...
-azt, amikor megjelent egy üveg whiskyvel és blazírtan annyit mondott: -szia, Béla. Tilk vagyok..
-vagy azt, amikor annyira belémvágott, hogy hajnalig az ágyban egy nemlétező bíróság előtt védtem magam vele szemben?
-vagy azt, amikor a MIÉSZ megalakulásakor a kezemet fogta és segített?
-vagy azt, amikor sértően kioktatott, kinek hol a helye?
-vagy azt, amikor kisfiamat gitározni tanította?
-vagy azt, amikor elérzékenyülve magához húzta a rotimat, hogy a világbéke nevében megcsókolja? és az arcon harapta, ami jelet élete végéig viselte? (a rotim egy hét múlva elpusztult...)
- vagy azt, amikor Viszen, a csacsifarmon az ellaposodó hangulatban megérkezett és abban a pillanatban elkezdődött a buli, de olyan buli,ami még nem volt... gitár, szájharmónika, ének és fergeteges tánc, ez volt a legemlékezetesebb buli ott...
-vagy azt, amikor a "Lámpás ember" kitüntetést megkapta és párás szemmel köszönte meg... a kis bányászlámpa a mai napig ott van az íróasztalán...
- vagy amikor leültünk beszélgetni és nem jutottam szóhoz, végül e-mailben küldtem át, mit is akartam..
-vagy amikor pálinkát kóstoltunk Bogláron, reggelig...
-amikor belső kis olvasókörünkben Mika Waltarit mutatott, és Collen McCoullogh Róma sorozatát, minden könyvet átbeszéltünk...
-amikor a Márványmenyasszony étteremben ki kellett menteni a pincérek elől...
-vagy amikor rámírt, hogy van egy új ötlete.. ez elég sűrűn
előfordult, de voltak dolgok, amit csak mi ketten értettünk meg..
-vagy amikor elkezdte szervezni a Devizaadósok Szövetségét, és mutatta azt a sok kettétört sorsot, amit a pénzmaffia mohósága tett tönkre és ami ellen megalkuvást nem ismerve fellépett, sok embernek reményt adva, utat mutatva..
Nem tudok én most nekrológot írni, gyászolom, itthon, néha nem látom a monitort, de igyekszem arra gondolni, amikor utoljára beszélgettünk - másfél hete hívott, menjek, búcsúzzunk.. és jókat nevettünk, nem volt melodráma, elmondta, hogy a legjobban a családjának örül, hogy rendes és jó gyermekei, unokái és meredek dolgait toleráló, kedves felesége van, ezt a jó családot, ezt kapta a sorstól, Istentől, megbékélt az életével és nyugodtan megy el..
Utolsó közös fotónkat még nem tenném közzé, túl közel van és szorul a torkom...
Majd, amikor ott fenn is megszervezi a kis csapatát, és valami jogvédő egyletet gründol - aminek a vezetője lesz - majd ha rámkerül a sor, talán én is ott leszek vele...
Vitáztunk, néha veszekedtünk, de tiszteltünk, szerettünk... nagyon, de nagyon hiányzol máris..
még sokszor keresem a kis zöldjét az FB-n, hogy megosszam gondolataimat, érzéseimet, fájdalmaimat... de még nincs, biztos alszik...
Szia, Géza... gondolunk rád...


MIÉSZ nekrológ:
Seötér Ági, Bíró Zsófi

Búcsú Tilk László Gézától

Nehéz elköszönnünk valakitől, akit nagyon szerettünk. Laci, vagy Géza, ki hogy szólította – emlékezetes marad mindazoknak, akik abban a szerencsében részesültek, hogy megismerhették. Ha
megérkezett valahová - jellegzetes kalapjainak egyikében – felfigyelt rá mindenki és ő ezt egyáltalán nem bánta, sőt... Szeretett középpontban lenni, beszélgetni, bár ez utóbbinál könnyen átfordult a beszélgetés előadássá. Érdemes volt őt meghallgatni, széles látókörrel, logikus gondolkodással volt
megáldva.
Gépészmérnök volt, de minden érdekelte: az irodalom, a zene, a történelem, a politika és még hosszasan sorolhatnánk. Sok mindenben tehetséges volt, fiatal korában a sportban, tanulmányaiban, zenében. A későbbiekben is folyton alkotott, írt, zenélt.
Újítások, találmányok is fűződnek a nevéhez: Mobil variálható színpadrendszer (1979), Földanyag gazdálkodás és építőanyag
regenerálás "know-how" (1986), Hálós elektromos találatérzékelő tábla (1989).
Ha valamivel elégedetlen volt és úgy érezte, hogy azon változtatni kell, akkor addig nem nyugodott, amíg meg nem
tett mindent, hogy azt a tényt, állapotot vagy rendszert jobbá tegye.
Mindig felvállalta tetteit és soha nem tagadta meg a múltját, ami rendkívül ritka és becsülendő tulajdonság napjainkban.

A rendszerváltáskor honvédségi-, majd önkormányzati-, állami bérlakások privatizációjával foglalkozott, talán e miatt fordult később a térinformatika, az ingatlaninformatika felé.

Lapkiadó is volt, ő szerkesztette az Ingatlan Piaci Információ című kiadványt. A lap célja az volt, hogy tájékoztatást nyújtson az ingatlanszakma számára, piaci adatokkal és azok elemzéseivel. Ingatlan-Online Ingatlanpiaci Monitoring – adatbankot hozott létre. A www.ingatlan-online.com
ingatlanszakmai portál 1999-től működött. A portál szerkesztői és webmesteri feladatait látta el.

2000-ben főszerkesztője volt az Ingatlanpiac.net, majd ingatlanpiaci.info online szaklapnak.
Tevékenyen részt vett ingatlanszakmai szervezetekben is. A Magyar Ingatlan Fórum keretein belül készült el az Ingatlankódex 2002 kiadvány, melynek szerkesztői feladatait végezte. 2003-2005 között létrehozta az Ingatlanliga-hálózatot. 2004-ben írta az Ingatlaninformatika Kézikönyv-et és az Ingatlanpiaci Statisztikai Analízis jegyzet-et. 2005-től az Újlakáspiac.hu főszerkesztője volt. 2006-ban az Ingatlanpiaci Statisztikai Analízis oktatócsomag készült el.
Nevéhez fűződik a www.ingatlaninformatika.info, az IngatlanPlatform weblap, a www.ingatlanplatform.info (mely az
ingatlanpiaci közösségek, egyesületek, szövetségek és szolgáltatások gyűjtőportálja volt), valamint 2006-ban az Ingatlanadó, 2009-ben a Vagyonadó, ill. az Ingatlanérték internetes szaklap.
Kiváló szervező volt. A Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetségét, a KIVOSZ-t 2007-ben rekordidőn belül alakította meg, majd 3 éven keresztül ő látta el szervezési feladatait és működtette a kommunikációs rendszerét.

2011-ben alakult meg a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége (DÉSZ), melynek élete utolsó napjáig elnöke volt. Lelkesedése, bátorsága, kitartása sok devizaadósnak adott reménységet, bátorítást ebben a nehéz élethelyzetben. Súlyos betegsége alatt is rendületlenül e célért dolgozott, halála előtti napon is még a devizahitelezés jogi kérdéseit vitatta a legismertebb közösségi oldalon, az azt megelőző napon egy hosszabb cikket írt a devizaados.eu weblapon.

Barátunknak - bármennyire is jól esne - nem nevezhetjük, de csak azért nem, mert számára szent dolog volt a barátság, egy kezén tartotta számon őket. Egyik ilyen kitüntetett barát, fiatalkori együttese, a Pátria zenekar egyik tagja már „a Csillagösvényen szervezi a Nagyszínpadot” írta pár nappal halála előtt. Most sajnos Ő is követte barátját, eltávozott közülünk, egy fájó űrt hagyva maga után.
Sokat köszönhetünk mi ingatlanosok neki, azok is, akik személyesen nem ismerték, sőt azok is, akik majd csak a későbbiekben választják ezt a szakmát. Aki meg jól ismerte, az tudja igazán, milyen nagy a veszteségünk, egy igaz emberrel él most kevesebb a Földön. Legendává akart válni, hisszük, hogy így lesz, emléke örökre itt marad velünk.

Tiszteletünk és szeretetünk kísérje őt, a „Lámpás ember”-t égi útján.
MIÉSZ, 2015 május -

nfo * Panzió Eladó

Eladó működő, felújított Panzió.
19 szobás, 3 szintes, parkolóval, belső pavilonnal rendelkezik.

Sziasztok! Kapott valaki még üzenetet Rebeka Jakobtól?